Szentbékálla
a Káli-medence ékköve, a medence északi, a Boncsos tető, a fekete hegy,
Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el.
A település-elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma, sok
természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség
is, ahol évente mintegy 2000 órányit süt a nap. A viszonylag kis terjedésű
határ körben erdős, dombos, csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy
része mocsaras.
A falu nevének első fele attól a Szent Benedektől származik, akinek
szerzetes fiai a legtöbbet tettek a Kál és Vérbulcsú ivadékok megmentéséért,
s amelynek első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték.
A római katolikus templom XVIII. Századvégi újjáépítése, Eszterházy Károly egri püspök által foglalkoztatott Felner Jakab építész tervei alapján történt. A kora középkori templom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a Káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál-vitéz látható. A falfestményt Jeges Ernő budapesti festő készítette. A templom oldalán az I. és II. világháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblák láthatók.
Szentbékálla
közvetlen szomszédságában található a Velétei palotarom, amely gótikus /XI.-XII.sz./
műemlék, és a Töttöskáli templomorom, amely román stílusban /XIII.sz./
épült. A faluban járva megfigyelhetők a régi házakon a népi építészeti
hagyományok, amelyek közül néhány műemlék. Az 1828-ban épült műemlék
Istvándi-ház képviseli a népi építészeti stílust.
A felvidéki klasszikus stílusban épült nagyméretű présház országos
jelentőségű műemléke a Birkás pince és lakóház. 1763-ban Felner Jakab
tervezte, eredetileg a Seller család tulajdona volt.
Ma már romos, az egykori strandfürdő, amelyet 1930-ban építtetett Németh
Gáspár helyi lakos. A hegyi forrásvízre alapozott fürdő 1960-ig működött.
A falu határában nyugatra fekszik a híres Kőtenger. Valaha az itteni
intenzív vulkánikus tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza
homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább
formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő. Némelyik ház nagyságú,
mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki
rossz, vagy jó kedvében gigászi kődarabokat hajigált.
A település mellett emelkedik a fekete-hegy, mely kiváló kirándulóhely.
Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly kilátót, mely 1950-ben bazaltkőből
épült, később ezt 1978-ban vörösfenyőből készült kilátótorony váltotta fel.
Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a
Tapolca-medence tanú hegyeire, a Balatonra, a Tihanyi félszigetre és a
hegytető tavaira is.
Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett kőtálak, vagy
krátertavak. Ezek a mélyedések a bazaltláva-takaró kialakulásával
egyidejűleg jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi
mélyedések voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes
mértékben kitölteni. A tavak többségét csak a nedves évszakban tölti ki víz
és akkor is inkább csak sekély nádasokkal borított mocsarak, vagy lápok.
Ilyen tavak: Bika-tó, Bonta-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó,
Kettős-tó. A Fekete-hegyről Szentbékálla felé vezető árok oldaláról a
Bocskor-kúti forrás vize folyik le. Tőle délebbre a tavak alatt karsztosodó
kőzetek repedésein átszivárgó víz, bővizű forrásként jut a felszínre, ez az
Öreghegyi forrás, vagy kút.
További, bővebb információ a www.szentbekkalla.hu -n